A Mátra északi lábánál a Fehér-kő, a Jámbor-hegy és a Kékes csúcsának, tövében, a Parádi-Tarna széles völgyében fekvő 2100 lakosú település. Közigazgatásilag hozzá tartozik Parádfürdő és Parádóhuta is. A település neve ásványi sókban gazdag forrásokra utal, hiszen a parád szó likacsosat, pórusosat jelent. A község első írásos említése 1549-ből származik. Ekkor Országh Miklós debrői uradalmához tartozott. Az uradalom később Ónod várához, majd 1603-ban a Rákóczi családhoz került. 1687-ben, Eger visszafoglalása idején a falu elnéptelenedett. 1708-ban II. Rákóczi Ferenc és nővére. Júlia voltak a település birtokosai. A szabadságharcot követően a fejedelem birtokrészét a kincstár elkobozta, és gróf Althan Mihálynak adta, akitől 1740-ben Grassalkovich Antal vásárolta együtt Parádot is. Az egykori uradalmi térségből nőtt ki a tiszta klímájú környezetben, a kedvelt üdülőhely. Természeti kincse a timsó és a több helyen is feltörő savanyúvizes forrás. A parádi timsós gyógyvizekről is Bél Mátyás számolt be elsőnek.
Markhót Ferenc, Heves megye tisztiorvosa 1763-ban timsó tartalmú ásványvizet fedezett fel itt. 1778-ban megkezdte működését a timsógyár. Kitaibel Pál kezdeményezésére 1813-tól a vizet csakis gyógyfürdői célokra hasznosítják. A parádi vizek elsősorban a női betegségekre bizonyultak hatásosnak. Az első fürdőházat 1795-ben az Orczy család építette, majd Kitaibel Pál írásainak köszönhetően rövidesen Európa-szerte ismertté vált. A XIX. sz. második felében újabb fürdő, mellette szállodák létesültek. Egy új településrész alakult ki, Parádfürdő. Mai arculatát az 1936-1940 közötti építkezések során kapta.
Rendezvények: Palócnapok és Vadásznapok (júl. első vagy második hétvége).
A falu a 24-es főút mellett fekszik. A legközelebbi vasútállomás Recsken a Kál-Kápolna-Bátonyterenye vonalon található.
Barokk római katolikus templom Parád
A faluba érve a Bodony felé vezető út elágazásánál áll a barokk római katolikus templom (Kossuth út 45.), amelyet Grassalkovich Antal építtetett 1768-ban. Ez Magyarországon az egyetlen Szent Ottilia tiszteletére szentelt templom.
A legendák szerint a III. sz.-ban vakon született Ottiliát dajkája nevelte fel, mert szülei fogyatékossága miatt kitagadták. Miután megismerkedett a kereszténységgel, visszanyerte látását és szerzetes lett.
Palóc ház Parád
A főúttal párhuzamosan, a Tarna túlsó oldalán kereshetjük fel a Palóc házat (Sziget út 10.). Az épület a Mátra-vidék faépítkezésének utolsó emléke, a XVIII. sz. utolsó harmadában épült. Berendezése a XIX. sz. paraszti életének tárgyi emlékeit mutatja be. (Nyitva: márc. 1-okt. 31. Sze-V: 9.00-17.00) Tel.: 36/364-893, 30/538-5455.)
Baji Imréné kosárfonó népi iparművész Parád
A szomszéd házban Baji Imréné kosárfonó népi iparművész kiállítása tekinthető meg (bejelentkezés alapján, tel.: 36/364-481). A Tájházat a Kossuth út 53. szám alatt találjuk. (Nyitva: nyáron K-Szo.: 10.00-16.00. Tel.: 30/447-1765). A Parádóhutára vezető Kékesi útról nyíló Hársfa utcában, Asztalos Joachim népi fafaragó kiállítását látogathatjuk meg. Tel.: 36/364-097, kulcs a gondnoknál.)